Search Results

Search found 29 results on 2 pages for 'mert toka'.

Page 2/2 | < Previous Page | 1 2 

• Anyanyelvi követelés: Tiszteletet a tizedestörteknek!

  - by Fekete Zoltán

  Teljesen saját vélemény következik, ami nem közvetlenül kapcsolódik a BI és DW területhez. Háttér: annak idején matematikusként és angol-magyar szakfordítóként végeztem a KLTE-n (ma Debreceni Egyetem). Elborzadva észlelem azt a pongyolaságot, ami terjed a magyar nyelvben. Az imént láttam egy nagy nemzetközi bank hirdetését a televízióban: a kamat 5,75%, azaz "öt egész hetvenöt százalék" :( SEGÍTSÉG!!! Helyesen: "öt egész hetvenöt század százalék". Miról is van szó? Mi az a "...egész hetvenöt százalék"? Tized? Század? Ezred? Krumpli? Esetleg hetvenöt palack bodzaszörp? Vagy ötször hetvenöt százalék? Mert az már komfortos kamat lenne. Másik példa: az InfoRádió Piaci percek c. musorában vagy a Tozsdenyitásban is gazdasági szakemberek, közszereplok!!! nem képesek kimondani pontosan a számokat. SEGÍTSÉG!!! Sajnos rengeteg informatikával kapcsolatos tevékenységet végzo szakembertol, vállalatvezetoktol is tapasztalom ezt a bosszantó hibát. SEGÍTSÉG!!! Nálam tapasztaltabb szakik bölcsessége: Ne csak észleljük a problémákat, megoldandó feladatokat, de javasoljunk is megoldást! Így megy elore a szekér. Ezen a ponton tehát nem akadhatunk el. :) Javaslataim: - töröljük el törvényben a tizedestörteket - tanítsuk meg végre legalább a számokat hivatalból használóknak, hogyan is kell azokat kimondani, hogy bukdácsolás nélkül röppenjenek ki ajkaink közül Induljon a szavazás! Gyozzön a jobbik javaslat! Mit gondoltok? Másik kedvencem, szintén mindenhol hallható, hogy embertársaink nem tudják helyesen alkalmazni az "egyelore" és "egyenlore" szavakat. Amikor a nem egyenlo mennyiségeket hozzuk egyenlore valamilyen muvelettel, akkor "egyenlore". Más szövegkörnyezetben viszont, amikor az "ideiglenesen" vagy "most éppen", akkor "egyelore". Hátha változik ez a szomorú helyzet! Mindenesetre Nagyézsda mindig velünk van. :)

  Read the article

• A Big Data korszakban, túl az 1000. eladott Oracle Exadata Database Machine adatbázisgépen

  - by user645740

  Mint azt már egy ideje a szél is fújja, beköszöntött a BIG DATA korszak, azaz egyre több adat gyulik, egyre több adattal gazdálkodunk. A hatalmas mennyiségu adat jó részét Oracle adatbázisokban tárolják. Mi is futtathatná jobban, gyorsabban és hetékonyabban ezeket az Oracle adatbázisokat, mint az Oracle stratégiai high-end megoldása az Oracle Exadata Database Machine? Rengeteg forrása van a sok adatnak, néhány példa, ahol a növekedés óriási: kommunikációs adatok, CDR-ek banki és kormányzati tranzakciók hely információk spatial, location, GPS,..., mint ahogyan a közelmúltban az egyes telefonokkal ésoperációs rendszerekkel kapcsolatos "ügyekben" is olvashattuk, e-mail-ek, közösségi site-ok, intelligens méromuszerek, háztartási berendezések, .... Milyen ütemben no az Exadata értékesítés? Nos az Exadata 2008 oszén lett bejelentve. Az Oracle pénzügyi év végén a jelentésben azt olvashatjuk, hogy az Exadata páratlanul sikeres megoldás, már több mint 1000 Exadatát vásároltak meg az Oracle ügyfelek, mondta Mark Hurd, az Oracle alelnöke:   “In addition to record setting software sales, our Exadata and Exalogic systems also made a strong contribution to our growth in Q4,” said Oracle President, Mark Hurd. “Today there are more than 1,000 Exadata machines installed worldwide. Our goal is to triple that number in FY12.” Larry Ellison, az Oracle elso embere, azt nyilatkozta, hogy mind a felho - cloud computing, mind a memória-adatbázisok területén egyre gyorsabban növekszik az Oracle:   “In FY11 Oracle’s database business experienced its fastest growth in a decade,” said Oracle CEO, Larry Ellison. “Over the past few years we added features to the Oracle database for both cloud computing and in-memory databases that led to increased database sales this past year. Lately we’ve been focused on the big business opportunity presented by Big Data.” A Big Data korszakban  megtakarításokat érhetünk el az Exadatával, tekintse meg a következo videót, de óvatosan, mert gondolkodásra késztet:    -   Oracle Exadata: Are You Ready?.

  Read the article

• Elofordult már, hogy nehezen tudta értelmezni milyen patch-et is javasolt a támogató mérnök?

  - by user552636

  Bevallom, Ügyfeleink bejelentéseinek monitorozása közben nem egyszer gondolkodóba estem, mit is jelentenek a PSE, MLR, One-off, és további gyönyöruséges kifejezések, melyeket a támogató mérnökök használnak. Nemrégiben bukkantam rá a My Oracle Suport-on a  Document ID 1430923.1 cikkre, melyben ezen kifejezések magyarázatát át tudjuk tekinteni. Szerencsére a leírásban szerepelnek a korábbi kifejezések is, mert én úgy látom vannak támogató mérnökök akik egyelore még a régi elnevezéseket használják. Ha már a javításokról esik szó, szeretném felhívni a figyelmet az Oracle Tech Error Correction Policy document-re is, mely nagyszeru áttekintést ad az Oracle bug javítási irányelveirol. Ebben a dokumentumban megtalálhatjuk a Release Schedule of Current Database Releases (Doc ID 742060.1)  és  Error Correction Support Timelines for Oracle Application Server (Fusion Middleware) (Doc ID 944866.1) cikkek hivatkozásait is melyeken belül akár az Adatbázis és Fusion Middleware termékek roadmap-jéig is eljuthatunk. Érdemes ezeket a cikkeket a My Oracle Support felületen kedvencnek megjelölni, hogy bármikor könnyedén elérhetok legyenek. A számunkra hasznos cikket a kedvencek közé a cikk címe melletti csillagra kattintva tehetjük kedvenceink közé és következo alkalommal a menüsorban talál csillagra kattintva varázsolhatjuk elo az alábbi képernyo részletek szerint. 

  Read the article

• Egy klassz ADF eloadás

  - by peter.nagy

  Túl vagyunk a Technology Forum rendezvényünkön, és én azt gondolom nagyon hasznos volt. Grant nagyszeru eloadást tartott. Címe Forms to ADF: WHy and How. Szerintem maga a demó, ami persze nem letöltheto igazán hasznos volt nem csak Forms háttérrel rendelkezo fejlesztok számára is. Sok rendezvényünkön hintettük az igét ADF-vel kapcsolatban, de átüto penetrációt nem értünk el vele a hazai piacon. Ennek persze több oka is van/lehet. Egyrészrol még mindig azt gondolom (fejlesztoi múltamból fakadóan is), hogy Magyarországon mindenki saját fejlesztésu keretrendszerrel szeret dolgozni. Ezen persze órákat lehet vitatkozni pro és kontra amit akár egy másik bejegyzésben szívesen meg i teszek ha van rá igény. De tény az, hogy már elmúltak azok az idok amikor nem voltak használható keretrendszerek, vagy ha úgy tetszik komponensek. Mégis, megéri manapság lefejleszteni pl: egy üzenetküldo (messaging) alrendszert. Hát szerintem nem, mint ahogy ma már perzisztencia kezelo réteget se állunk neki megírni. Persze ha a projekt elbírja, akkor kifizetodo. Szerencsére egyre több cég ismeri fel és várja el, hogy nem kell neki lefejleszteni egy komplett keretrendszert mikor számos használható van a piacon. Visszatérve az alap kérdésre, az ADF-re azt gondolom, hogy egy fo vissza tartó ero volt a termék érettsége, funkcionalitása és leginkább jövoképe. Nos e tekintetben elismerem, hogy bár több, mint 10 éves múltra tekint vissza korábban voltak buktatók, zsákutcák. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az Oracle maga ezzel fejleszti új generációs, modern Fusion Appplications (EBusiness Suite, PeopleSoft stb.) alkalmazásait. Tehát több mint ezer(!) fejleszto használja nap, mint nap Java EE alkalmazás fejlesztésére. Nem kevés hangsúlyt fordítva az integrációs, testreszabhatósági képességekre. Olyannyira hangsúlyos eszköz lett, hogy az Oracle teljes middleware portfoliójában visszaköszön. Ami pedig a funkcionalitást, a felhasználói felületet, a produktivitást illeti tényleg jó. Persze az utolsó és egyben legfontosabb szempont kishazánkban az ár. Nos tényleg nincs ingyen. Pontosabban ha az ember vesz egy Weblogic szervert (amúgyis kell a futtatáshoz egy JEE szerver) akkor ingyenesen használható. A termékhez pedig dokumentáció, support, javítás, blogok, közösségi fórumok stb. áll rendelkezésünkre. És akkor most újabb vita indulhat arról, hogy akarunk e fizetni a szerverért. Na errol tényleg fogok indítani egy bejegyzést majd. Mert én azt hiszem, tapasztalatom, hogy itthon összekeverik az open source modelt az ingyenességgel. Azért az alapigazság szerintem még mindig áll: ingyen nincsen semmi. Kérdés csak az, hogy mik az igényeink, elvárásaink.

  Read the article

< Previous Page | 1 2